Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ajakos medve

 Ajakos medve

Rendszertani besorolása

A faj besorolása sokáig kérdéses volt és ma sem teljesen tisztázott. Az ajakos medvét vagy a Melursus nem egyetlen fajaként sorolták be vagy a legtöbb medvét tömörítő Ursus nembe sorolták.

Molekulagenetikai vizsgálatok alapján O"Brean  1993-ban újfent az Ursus nembe sorolta. Besorolásást igazolni látszott, hogy az ajakos medvét és a barna medvét sikerült fogságban keresztezni egymással. Ilyesmiről a szabad természetben nincs tudomása a tudománynak.

Mások szerint a faj anatómia sajátosságai elegek ahhoz, hogy külön nemet kapjon a medvefélék családján belül.

Előfordulása

Az ajakos medve az India északi részén és Srí Lankán él. Megtalálható még Banglades, Nepál és Bhután területén is. Száraz sarjerdőkben, füves vidékeken él.

Régebben nagyobb volt az elterjedési területe. Veszélyeztetett faj.

Alfajai

  • Indiai ajakos medve (Melurus ursinus ursinus) – nemcsak Indiában, de a faj ázsiai kontinentális elterjedési területén ez az alfaj él.
  • Srí Lanka-i ajakos medve (Melurus ursinus inornatus) – kizárólag Srí Lanka szigetén fordul elő.

Megjelenése

Az állat hossza 150-190 centiméter, marmagassága 60-90 centiméter és testtömege 90-110 kilogramm. Bundája bolyhos, színezete a sötétbarnától a feketéig váltakozik, a mellrészen krémfehér színű, patkó alakú folt látható. Pofája halványszürke. Hosszúkás alakú, alsó állkapcsát erős izmok kötik össze agykoponyájával. Szemürege a nagymacskák hasonló koponyájához képest kicsi. Két metszőfoggal kevesebbje van, ez megkönnyíti a rovarok összepréselését. A nagy metszőfogak még a régi „húsevő örökséghez” tartoznak, a széles, lapos zápfogak azonban a sokoldalú, mindenekelőtt növényi táplálékhoz való alkalmazkodásról tanúskodnak. Látása és hallása rossz, fejlett orra azonban kiváló szaglást biztosít neki, ennek segítségével talál magának táplálékot. Hosszú karmai segítségével jól tud mászni a fán.

Életmódja

Az ajakos medve magányos, kivéve a nősténymedvét, amikor kicsinyeit gondozza, éjjel aktív. Tápláléka termeszek és hangyák,gyümölcsök, méz, magok, szántóföldi növények, kisállatok és állati tetemek. Az állat legfeljebb 30 évig él.

Szaporodása

 

Az ivarérettséget 3–4 éves korban éri el. A párzási időszak északon júniusban, délebbre egész évben tart. A vemhesség 7 hónapig tart, ennek végén 1–3, általában 2 utód jön a világra. A fiatal állatok 2–3 éves korukig a nősténnyel maradnak.

Az ajakos medve elterjedési területének északi részén nyár elején szaporodik, délebbre viszont egész évben. A hím – a többi medvefajtól eltérően – csak egy nősténnyel párosodik, és csak ritkán kerül összeütközésbe riválisaival. Ezért nem szükséges, hogy túl nagy termetű legyen; nem is sokkal nagyobb a nősténynél. A bocsok, amint el tudják hagyni a barlangot, anyjuk hátára kapaszkodnak, aki így cipeli magával őket. Néhány hét múlva önállóbbá válnak. Az anyamedve veszély esetén elszántan védi utódait.

Természetvédelmi helyzete

Az ajakos medve korábban elég elterjedt faj volt, bár a medvetáncoltatáshoz mindig is fogtak be bocsokat, majd azokat felnevelték. Az vadon élő ajakos medve eléggé támadó kedvű állat, így nem háborgatták az emberekfeleslegesen.

Mára ritka fajjá vált, elsősorban az élőhelyét jelentő erdők irtása és az egyik fő táplálékát adó termeszek irtása miatt. A termeszek növényevő fajok és néhány termeszvár lakossága elég, hogy egy kisbirtokon gazdálkodó paraszt teljes terményét felfalják. Ezért sokfelé pusztítják el a termeszvárakat, így az ajakos medve táplálékforrásának java része odalesz. Ezen kívül fenyegeti a fajt, hogy a különböző testrészeinek gyógyító hatás vélnek Ázsiában, főképp Kínában. Emiatt rengeteg medvét ölnek meg szerte Ázsiában és az ajakos medve sem kivétel ez alól.